- A rózsákat lehetőleg reggelente vagy késő este öntözzük ritkábban, de bőségesen, mivel a gyökereik mélyebben érik a talajt. Melegben érzékenyen reagálhatnak a hideg vezetékes vízre, lényegében sokkot kapnak.
- Ne esőszerűen, hanem a tövét öntözzük, a virágokat kihagyva, mert csúnyán befoltosodhatnak.
- Ha rózsaágy talaját sekélyen megkapáljuk, lassabban párolog el a nedvesség a talajból.
- Augusztus végétől már ne öntözzük, mivel így lassítjuk a növekedést, a hajtások beérését, és kevésbé lesznek fagyérzékenyek.
- A futórózsák vízigényesebbek, ezért gyakrabban kell öntözni őket. A nyári hónapokban különösen megnő a napsütötte helyekre ültetett növények vízigénye.
- A rózsák töve közé érdemes mulcsot, pl. lenyírt füvet teríteni, de nem ajánlott fenyőkérget, mert az savanyítja a talajt, amit a rózsák nem kedvelnek.
- A nemes rózsák mély rétegű, tápanyagban gazdag talajt igényelnek ahhoz, hogy bőségesen és hosszan virágozzanak. Legideálisabb, ha ősszel érett marhatrágyát vagy komposztot lapátolunk a tövekhez.
- Ha nem sikerül érett marhatrágyát vagy komposztot szerezni, nyár elején és végén adagoljunk a rózsatövekhez speciális rózsatápot, amely gondoskodik az ideális tápanyag bevitelről.
- Ősszel takarjuk be a rózsatöveket, ezzel védve a fagykárosodástól.
- A rózsák metszését mindig tavasszal, kihajtás előtt végezzük. Az elhalt részeket vágjuk le. A metszést ferde metszlappal, kb. 5 mm-re a kifelé álló rügy felett végezzük.
- A tavaszi kitakarás és metszés után törekedjünk a szerves trágya kijuttatására, műtrágyát június elején adagoljunk a tövekhez.
- A kártevők és kórokozók elleni védekezést elősegíthetjük természetes úton is. A hangyák és a levéltetvek nem szeretik a levendulát, a lisztharmat pedig a fokhagymát. A csigákat fokhagyma, zsálya és kakukkfű ültetésével tarthatjuk távol.
